A szmog kialakulásához a közúti közlekedés, az ipar, és egyéb légkörbe kerülő szennyeződések koncentrációjának a növekedése szükséges. Ez főleg szélcsendes időben valósul meg.

A közlekedésből származó nitrogén-dioxid elbomlik nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné, a fény hatására, majd ózonná alakul.

Az ózon csak a légkör felső (20-40km) részében hasznos, a föld felszínén kimondottan káros. Főleg légúti (gyulladás, allergia, asztma), immunrendszeri (csökkent ellenálló képesség, fáradékonyság), genetikai, szellemi teljesítményt negatívan befolyásoló hatása van.

A városi szmog legveszélyesebb komponense a szálló por. Ez nem más, mint a levegőben feloldó szilárd anyagok és folyadékok elegye. Ez szemmel is jól látható, nem más, mint a finom por, mely látható autókon, ablaküvegeken, illetve minden felületen. A por nem csak önmagában káros, hanem hordoz nehézfémeket, azbesztet, káros szerves anyagokat. A por és a pollen keveredése igen agresszívé teszi a pollen allergiás hatásait. A kis részecskék bekerülnek a tüdőbe, azt károsítva.

A por főleg a nyálkahártyát irritálja, légzési problémákat eredményez, gyulladásokat, vérrögösödést, szív és érrendszeri betegségeket, és mindenféle tüdőbetegséget, például rákot.

A WHO szerint nincs olyan kis koncentrációja a pornak, mely már ne lenne káros. Hivatalos adatok szerint Budapesten évente több mint 2.000 ember hal meg porszennyezettség miatt, az asztmás betegek száma eléri a százezret (ez az érték tízszer több mint 8 évvel korábban).  A nagyvárosokban átlagosan 3 évvel kevesebbet élnek az emberek a szálló por miatt. Aki főút mellett lakik, annak újabb 3-5 év teleik el hamarabb az életéből. Nem is korai halállal van a fő gond, hanem az egészség elvesztésével, melyet gyógyszerekkel visszaállítani nem lehet, csak tünetileg kezelni.

A szmog nem csak közvetlenül kerül az emberi szervezetbe, hanem közvetve. Például a növényeken, állatokon keresztül, elfogyasztva azokat.

Bármilyen módon is jut a szervezetbe, hozzájárul az immunrendszer működésének csökkenéséhez, a korai öregedéshez, elsavasodáshoz, rosszindulatú daganatok kialakulásához. 

A WHO szerint az összes daganatos megbetegedés legalább kétharmadáért a környezetszennyezés a felelős. Mivel az okokat megszüntetni jelenleg még nem akarjuk, ezért fordulhat elő, hogy a modern emberek kevesebb mint 3%-a hal meg végelgyengülésben, míg 97%-a krónikus betegségekben. Egyszer talán csak elhatározzuk magunkat, hogy teszünk egészségünkért.

A szmogot elkerülni úgy tudjuk, ha nem élünk nagy városokban. Ha mégis ott élünk, akkor, ha tudunk rendszeresen legyünk tiszta levegőn, kiránduljunk, ne sétáljunk az utcán, főleg ne babakocsival. A jobb munkalehetőségnek, magasabb bérnek komoly ára van az egészség oldalán. Az egészség nem minden, de nélküle minden semmi.