2007-ben a német Die Welt újság készített egy érdekes
felmérést.
A felmérés oka az
volt, hogy több virágüzleti dolgozó, aki rózsákkal dolgozott, ha
rendszeresen megszúrta a kezét, akkor kisebb mérgezési tüneteket
mutatott.
Követve a rózsa útját,
kiderült, hogy nagy farmokon, génmódosított rózsa ültetvényeken
történik a termesztés, és néhány farm látja el több kontinens összes
virágpiacát.
A génmódosítás
eredménye, hogy minden rózsa egyforma, szabványos, és a fejlődése
leáll mielőtt kinyílna, inkább csak kezd nyílni. Ebben a tetszhalott
állapotban hosszú heteket át tud maradni, bár ekkor már nem igazán
él.
Azért, hogy
fertőzéseknek, gombáknak ellenálljon, különböző mérgeket itatnak fel
velük, melyek beépülnek a rózsa szervezetébe. Van ahol még a
mérgeket színezésre is használják.
A farmról több
nagykereskedőn keresztül, hűtőházakban tárolva jut el a virág az
üzletekbe, több ezer kilométert utazva.
A cikk megjelenése
után hazánkban a forgalmazók tiltakoztak, hogy nálunk ez nincs így.
Valóban létezik több kisebb kertészet, azonban a futószalagon
termelt, lényegesen olcsóbb import rózsával szemben nem sok az
esély.
Ha nálunk BIO rózsa
terem, akkor csak az a kérdés merül fel, hogy miért kókad el a
vázában másnap, ahelyett, hogy kinyílna? Valószínűleg azért, mert
akár vegyszerrel, akár anélkül, már halott a virág.
Egy megoldás látszik
csak, ameddig még létezik ilyen, addig az őstermelőktől kell venni,
ahol a rózsa nem mind egyforma méretű, egyforma színű, hiszen a
természetben semmi sem egyforma. Egy tonna eperben sincs két
teljesen egyforma méretű, színű és ízű, hacsak nem emberi kéz
alkotta.
