A legismertebb keményítő, napi életünk része, habarást, rántást készítünk vele, mivel jó kötő, sűrítő anyag. Más szempont, hogy éppen csirizképző képessége miatt eltömíti a hajszálereket. Komoly probléma, hogy szinte emészthetetlen, emiatt ballaszt a szervezet számára. Elnyálkásítja a nyirokrendszert, mely sok allergia kialakulásához vezet. 

A hetvenes években az ipari marketing el kezdte ontani a barna, azaz teljes kiörlésű lisztet tartalmazó termékeket, ugyanakkor kísérletekbe is fogtak, hogy bizonyítsák a barna termékek egészséges voltát. Mivel a kísérletek azt bizonyították, hogy a barna liszt is ugyanolyan csirizes a szervezetben, mint a fehér, ezért ezt elhallgatták, ugyanakkor kiemelték a kísérletek eredményei közül, hogy a barna termékekben van rost, míg a fehérben nincs. Ezért ajánlott mai tudásunk alapján azt mondani, hogy ha két rossz közül választani kell, akkor a kisebbik rosszat érdemes, a barna lisztet, mert legalább rostot tartalmaz. 

Továbbá ajánlott a lisztet és főtt tésztákat a napi étkezésből megritkítani, az ételek sűrítésére érdemes használni a burgonyát (étkezési keményítő), mely a liszttel ellentétben emészthető, csirizesítő hatása csak tizede, nem csomósodik, nincs mellékíze.

 

A mai tej hormonokban, antibiotikumokban gazdag, kalciumban szegény, fehér lé. A hormonokat, antibiotikumokat eredetileg a tehenek kapják folyamatosan, hogy minél több tejet adjanak, másfelől, hogy minden betegségnek ellenálljanak. A kalciumtartalom az elmúlt 30 év alatt 5%-ra esett le, ez nem is baj, mert minden hiedelemmel ellentétben a tejből a kalcium nem épül be a szervezetbe, hanem ellenkezőleg, onnan kivonja azt.

A tej, ma ipari termék, messze nem keletkezik annyi tej, mint amennyit eladnak. Éppen ipari jellege miatt az egyik legfőbb allergén.  Nem véletlenül allergiakioltáskor mindig tilos a tej és tejtermékek fogyasztása. 

A tej rendszeres fogyasztása kábítószerszerű megszokást eredményez. Ha olyan személytől, aki naponta fogyaszt tejterméket, megvonjuk egy hétre, megvonási tüneteket mutat. 

A zsíros házi tejben gondot jelent a magas zsírtartalom is.

Mindent egybevetve a tej, a bocinak való. Aki nem bír tej nélkül élni, az vehet, vagy készíthet magának mandulatejet, diótejet, szójatejet, stb., mind egészségesebb, legalább olyan jó ízű és nem allergizál.

 

Mai értelemben a cukor a finomított fehér cukrot jelenti. Ez az egyik legrosszabb emberi találmány. Túl azon, hogy egészségtelen, függőséget majd cukorbetegséget okoz. A túlzott cukor és édességfogyasztás az esetek 95%-ában érzelmi problémákat takar, mégpedig a szeretet hiányát. Ők a potenciális cukorbetegek. 

A finomított fehér cukor legnagyobb baja, hogy hírtelen szabadul fel a szervezetben, mint egy bomba robbanása. Ezért, a hasnyálmirigy hirtelen nagy mennyiségű inzulint kell termeljen, azonban mindig túllő a célon, ezért édesség után mindig leesik a cukorszint és jön az újabb éhség érzet. Napjaink reklámjai sugallják, hogy aki éhes, az kapjon be egy tömény édességet. Mindenki elképzelheti, hogy milyen strapabíró a szervezet, ha ettől nem hal meg helyben. 

Mindezek mellett a cukor erősen savasítja a szervezetet. Egy reggeli kávé fehér cukorral és tejszínnel, savasabb hatást ér el a szervezetben, mint maga a gyomorsav.

Sokan, főleg az ebben érdekeltek, a mézet ajánlják a cukor helyett, pedig az sem jobb.

Aki nem bírja, hogy ne egyen édességet, az lehetőleg társítsa azt olyan, lassabban feldolgozható élelmiszerekkel, melyek meggátolják a cukor hirtelen emésztését, hogy a vérbe csak lassan kerüljön be, és ne úgy, mint egy bomba robbanása.

Fehér cukor helyett nem érdemes barnára váltani, mert az legtöbbször csak színezett (ezt fel is tüntetik a csomagoláson, de hát ki olvassa el), hanem inkább a fruktóz (gyümölcscukor) a jobb, mert lassabban kerül a vérbe.

 

A só néha szidott, néha dicsért, pedig alapvető fontosságú, mert a szervezet legfontosabb ásványi anyag forrása. Igaz, a kereskedelemben kapható só jó része nem való semmire, mégpedig túlzott nátriumtartalma miatt. A nátrium okozza az érrendszeri betegségeket. A kereskedelemben kapható még csökkentett nátriumtartalmú só, melynek ugyan előnye a kevesebb nátrium tartalom, azonban kevés benn az igazi ásványi anyag. 

Az igazi, a tengeri só. Ennek összetétele pont a legideálisabb az ember számára. Ez tekinthető igazából csak emberi fogyasztásra alkalmas sónak. Ez egészséges. 

Divat még a sót jódozni. A jódozás folyamata olyan, hogy nem lesz egyenletes a jódozás, így lesznek olyan csomagok, melyekben nincs jód, másokban pedig túl sok. Másik kérdés, hogy a mai modern ember szervezete annyira el van savasodva, hogy a jódnak esélye sincs a felszívódásra. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a jód felszívódásához majdnem tökéletes pH egyensúly szükséges a szervezetben, mely messzemenőleg nem teljesül az emberi fogyasztásra szinte alig alkalmas élelmiszerek, a szennyezett környezett miatt, illetve a folyamatos stressz okán, mely elkísér születéstől a halálig. 

Elmondható, hogy sózásra csak a tengeri só ajánlott, a jódhiányt csökkenteni jódozott sóval csak akkor lehet, ha nem vagyunk elsavasodva.