hidrogénezett növényi zsír


A műzsír „természetesen” emberi találmány, nagy előnye, hogy az ilyen olajnak magasabb az olvadáspontja, tehát szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, a zsiradék jobban eláll, lassabban avasodik, gyártása pedig olcsó, tehát jó profittermelő. 
 
Van ugyan néhány „apróbb” hátránya is, de ez nem gátolja meg a gyártókat abban, hogy megetessék velünk. Mert, hogy szinte mindenben megtalálható, a margarintól kezdve a sütőipari termékeken át egészen az édességekig. 
 
A hidrogénezett zsírok elősegítik a napjainkban jellemző civilizációs betegségek kialakulását: szívroham, táplálkozási hiánybetegségek, az általános sejtállapot romlás, stb.
Több tanulmány született, például a massechusettsi orvosszövetség kísérletek alapján kimutatta, hogy napi 5 gramm transz-zsírsav fogyasztása 30%-al növeli a szívroham kockázatát. Egy berlini kutatócsoport pedig a táplálkozási hiánybetegségek kialakulását tulajdonítja a műzsírnak.
 
A hidrogénezett növényi zsír tipikus előfordulási helye a gyorséttermek „ételei”. Itt amellett, hogy egy hamburger és egy sült krumpli már szinte a napi teljes kalória bevitelt tartalmazza, a hidrogénezett zsíroktól is csöpögő „táplálék” esetleg egy üdítővel megfejelve olyan hatást fejt ki a szervezetre, mint amikor egy gyanútlan járókelőt az utcán hírtelen gyomorszájon vágnak. Ha ez az étrend naponta ismétlődik, akkor sejthető a következménye.
 
Előszeretettel alkalmazza még a sütőipar is a műzsírt, hiszen sokkal praktikusabb és olcsóbb, mint a hagyományos, így aztán bele is kerül a sütőipari termékek nagy részébe. Tipikus példák a sós ropogtatnivalók, chips-ek, stb.
 
Úgyszintén fontos alkotórésze a gyárilag előállított süteményeknek, de még az otthoniak is tartalmazzák, amennyiben a „nagyi” olyan margarint használt, mely hidrogénezett zsírt tartalmaz. 
 
Alapanyagként, pedig magunk is naponta megvehetjük az üzletekben, például margarin formájában. Több gyártó azzal is trükközik, hogy a margarin egyik összetevőjét megváltoztatja, és ezt reklámozza, miközben minden más káros anyag ott marad.
Olyan margarint vegyünk, melyen az összetevők listája nagyon rövid, ne legyen benne semmi műanyag, sav, stb. és írja a dobozán, hogy  hidrogénezett zsírt nem tartalmaz. Ennek ma Magyarországon főleg a BIO margarin néven árult termék felel meg, igaz 700 forint feletti az ára.
 
A gond igazából az, hogy a műzsír csak egy a problémák közül, hiszen ha veszünk egy sós ropogtatnivalót, kiderül, hogy a hidrogénezett növényi zsír mellett még megtalálható egy jó adag cukorszármazék, génmódosított szója, mindez tetézve pár állományjavítóval. Jó étvágyat hozzá!
 
Nem véletlenül, hogy német területeken, már vagy 10 éve próbálják száműzni az egészséges táplálkozásból a margarint, és az olyan alapanyagokat, melyek hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaznak, azonban túl nagy sikerrel ott sem jártak, mert az érdekek másképp látják. 
 
Az egyetlen járható út, ha maguk az emberek gondolkodnak, mert lehet kapni BIO margarint, ezen írja, hogy nem tartalmaz hidrogénezett növényi zsiradékot, nem feltétlenül kell gyorséttermekben enni, sőt a legtöbb vendéglő sem a BIO minőségről híres, a sós rágcsálnivalókkal szintén óvatosan kell bánni. Ha pedig ünnep van,  vagy vendég jön, inkább süssünk mi magunk, még ha munkaigényesebb is, hiszen az egészségünk csak megér ennyit.

Ajánló:

Michael Moore: Big Size Me c. filmje