A génmódosítás fogalma azt takarja, hogy egy élőlényben
(növény, állat, stb.), máshonnan származó génekkel, olyan új
tulajdonságokat honosítanak meg, amelyek eddig nem voltak
jellemzők.
Hatalmas a
különbség a nemesítés, és a génmódosítás között. A nemesítés, egy
növény esetében azt jelenti, hogy valamely már meglévő tulajdonságát
kihangsúlyozzuk, kiemeljük, a többiek rovására. Például az alma
nagyobb legyen, és lehet, hogy közben nem lesz olyan jó az íze, de a
szépsége miatt jobban el lehet adni.
A
génmódosítás azt jelenti, hogy egy növényt új, rá eddig nem jellemző
tulajdonsággal ruháznak fel, igazából egy új, természetellenes
növény jön létre, hisz a természetben tilos az ilyen keresztezés, ez
ellen védi magát a természet.
A
legjellemzőbb példa erre a szója. A szója, mint fehérjeforrás, mint
a hús hígítószere, vagy helyettesítője. A már meglévő szója
génszerkezetét módosították a skorpió azon génjeivel, melyek a
szárazságtűrő képességért, a sivatagi alkalmazkodásért felelősek,
így aztán lett egy elpusztíthatatlan, szárazságtűrő növény.
Amerikában
hatalmas, eddig kietlen sivatagokat ültettek be szójával, igazából
igénytelen, bő termésű, mindent kibír. Ebből következett is, hogy
ma, Amerika a világ legnagyobb szója exportálója.
Ha megnézzük
bármely élelmiszert, szinte mindben ott található adalékanyagként a
szója, a kenőmájastól, a húskészítményeken át kenyér, pékárú,
sütemények, stb. esetében.
Az egyetlen
gond az, hogy egyre több új, eddig nem létező növény jött létre, van
már a sötétben foszforeszkáló fenyőfa, emberi génnel módosított
rizs, stb.
Az ember és
környezet nincs hozzászokva az új növényekhez, még nem ismert a
kölcsönhatások halmaza. Illetve már sok negatívum tapasztalható,
például a génmódosított szóját termesztők mind egytől egyik
asztmásak.
A
vizsgálatok szerint az új növények nem minden esetben fogyaszthatók,
illetve fogyasztásukkor rengeteg káros anyag szívódik fel a
vastagbélben. Hiába a burgonyából indulnak ki és génmódosítás után
burgonyaszerű a termék, de előfordulhat, hogy nem fogyasztható, vagy
nagyon sok a káros anyag tartalma.
Érdekes
módon az elmúlt években egy új népbetegség ütötte fel a fejét, a
vastagbél rák. Eddig ez a betegség az orvosi könyvekben, az egyéb
kategóriában, az apró betűs rész volt, erre ma kezd népbetegség
lenni. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a génmódosított,
fel nem dolgozott élelmiszer épp a vastagbelet teszi tönkre.
Amerika a
génmódosítás hazája, már több éve, évtizede rendszeresítették a
génmódosított élelmiszerek forgalmát, ezért is olyan olcsó az
élelmiszer. Amerikában alapelv, hogy mindent lehet forgalmazni, míg
ki nem derül, hogy ártalmas. Tehát ha kellő számban és bizonyítottan
betegednek meg egy terméktől, akkor lehet intézkedni a termék
forgalmazásának leállításáról.
Így bukott
meg már Amerikában a génmódosított zöldségek hada.
Európa
konzervatív. Itt előbb bizonyítani kell, hogy egy élelmiszer nem
ártalmas, aztán lehet forgalmazni. Európában jelenleg tilos a
génmódosított növények termesztése, de nem tilos az alapanyagok
behozatala, így kerülhet az olcsó amerikai génmódosított szója a
kenőmájasba.
Azért
Európába is kezd beszivárogni a génmódosított élelmiszer, előbb a
takarmány szállításának engedélyezése az EU-n keresztül, majd
alkalmazása a haszonállatok táplálásában. Lassan, lassan, forgalomba
kerül, ugyanis ki eszi meg a génmódosított kukoricával táplált
haszonállatokat, ha nem az ember?
Az afrikai éhező országok egy része visszautasította azt
az ingyen adott génmódosított kukoricát, amit segélyként kaptak
Amerikától, mert nem hajlandók ingyen sem génmódosított élelmiszert
enni.
Természetesen az igénytelen, génmódosított élelmiszerek
nagy hasznot hoznak, így mára iparrá nőtte ki magát a génmódosítás.
Sajnos azonban az árnyoldalak néha nagyon későn derülnek ki.
Nagy nyomás nehezedik azokra a kutatóintézetekre, amelyeknek
feladata bebizonyítani, hogy fogyaszthatók a génmódosított termékek.
Ennek megfelelően szinte minden élelmiszer tartalmaz
valamennyi génmódosított adalékot. Itt van például a narancslé. A
narancs leszedésekor, a helyszínen génmódosított enzimekbe áztatják,
ezek az enzimek szétroncsolják a narancs sejtfalait, így aztán a
maximális mennyiségű narancslé facsarható ki, minimális munkával.
Az így
elszállított narancslé már tartalmazza a génmódosított enzimeket és
elkerül a világ minden részére.
Másik
terület a tej erjesztésével keletkező termékek, ahol is a túl nagy
antibiotikum tartalmú tej miatt, nem jött létre az erjedés, ezért
génmódosított baktériumokat kellett használni, melyek nem halnak meg
az antibiotikumtól. Miért sok a tejben az antibiotikum? Mert a
tejtermelők állandóan gyógyszerezik a teheneket, hogy ne
betegedjenek meg.
Mivel az
élelmiszeripar, az egyik legjövedelmezőbb iparág, biztos, hogy a
vásárló kedvéért nem hagynak fel a génmódosítással, klónozással,
adalékanyag használattal, ezért igen körültekintően kell élelmiszert
vásárolni, minél több ismeret birtokában. Valami akkor valószínű,
hogy nem tartalmaz génmódosított adalékokat, ha BIO-nak van
minősítve. Persze az sem mellékes, hogy biztos helyről szabad
vásárolni.
