A jelen kutatások szerint egészségünket 20%-ban határozza meg a genetika, 10%-ban a mindenkori egészségügyi ellátás, 25%-ban az életmód, és 45%-ban a táplálkozás.

A genetika jelent minden örökölt jó és rossz tulajdonságot, mindez 20%-ban képes befolyásolni életünket, egészségi állapotunkat. Ismerve genetikai hiányosságainkat, ki tudjuk védeni azokat megfelelő életvitellel.

Az egészségügyi ellátás 10%-a jól mutatja, hogy nem kívülről kell várni a csodát, hanem magunknak kell tenni valamit egészségünkért.

Az életmód jelenti a napi életvitelt, a pihenést, a mozgást, a hobbit és egyéb kikapcsolódást segítő tevékenységeket, melyekkel segíteni tudjuk szervezetünk megújulását.

A táplálkozás pedig a többség.

Átgondolva mindezt látható, hogy egy majdnem tökéletes táplálkozással (40%), egy nem túl rossz életmóddal (kevés mozgás, közepes pihenés, néha egy kis hobbi = 15%), és némi genetikai szerencsével (10% hiszen senkinek sem teljesen rossz a genetikai öröksége, van, ami előnyös és van, ami nem), már kb.65% egészséget tudunk elérni. Ha nem kerülünk az egészségügyi ellátási körébe, mert nincs miért, akkor már 75%-nál tartunk.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy helyes táplálkozással kompenzálhatjuk életmódunkat, vagy genetikai adottságainkat, vagy az egészségügyi ellátást, vagy majdnem mindhármat.

Illetve legnagyobb mértékben (45+25=70)%-ban rajtunk múlik minden és legkevésbé a külső körülményeken.

Egy családi házban is megfontoltan kell energia-gazdálkodással foglalkozni, hiszen ha villamos energiafogyasztásunk 1-2%-a a világítás, akkor nem feltétlenül kell minden égőt energiatakarékosra cserélni egy mosógép áráért, hanem csak 1-2 frekventált helyen. Többet takarítunk meg, ha egyszer-egyszer átgondoltabban használjuk a villamos tűzhelyet, sütőt, vagy mosógépet, úgy általában a nagyfogyasztókat.

Ehhez hasonlóan, aki fogyni szeretne, mert már 100 kg súlyú, azzal ne futtassunk le naponta több kilométer távot, hiszen egyfelől nem bírja a szervezete, és több rosszat teszünk, mint jót, másfelől ha ez segítene is az egészségének, az, néhány százalék lenne. Ehelyett alakítsuk át teljesen a táplálkozását, így nyerhetünk 30-40%-ot. Mennyivel hatékonyabb, és meg sem utál minket. Borzasztó látni azokat a szenvedő arcokat, mikor túlsúlyos, vagy elhízott emberek, a fogyás reményében, naponta kilométereket futnak. Pedig mekkora akaratuk van. Ugyanekkora akarattal a táplálkozásban csodát lehet tenni.

A szellemeket dobolással elűzni igyekvő bennszülötteket lenézik azok a civilizált emberek, akik dudálással akarják megszüntetni a közlekedési dugókat.

Ahogy az emberek általános egészségi állapota romlik, ahogy egyre több a magas vérnyomás, ahogy egyre több az elhízott ember, ahogy egyre magasabb koleszterin szinteket mérnek, úgy az átlagértékeken alapuló „egészség” megfogalmazása szerint lassan senki sem egészséges. Mivel az emberek egészségét tüneti kezelésekkel javítani nem lehet, így kézenfekvő a megoldás, a statisztikai átlagértékeket kell az emberi valósághoz igazítani. Így egy tollvonással mindenki egészséges lesz, statisztikailag. Ezt történt a magas vérnyomással.

Ez teljesen hasonló ahhoz, ahogy a nagy metropoliszok légszennyezettségi adatait kezelik. Mikor folyamatosan túl vannak minden határértéken, akkor vagy felemelik legalább a duplájára a „kritikus” értékeket, vagy a mérés „elvét” változtatják meg, mire kiderül tökéletes a levegő tisztasága, és van még néhány év tartalék, a következő tüneti intézkedésig.

Látható, életünket tüneti megoldások jellemzik, úgy nagyban, mint kicsiben.

Ilyen például a légkör széndioxid kibocsátásának szabályozása. Először is nem tudni, hogy a Föld éghajlatának változásához köze van-e a széndioxid kibocsátás növekedésének, hiszen az éghajlat folyamatosan változik, ahogy 1400-1800 között kismértékű jégkorszak volt tapasztalható, jelenleg pedig kismértékű hőmérsékletnövekedés. A széndioxid kibocsátás szabályozása egyre volt jó, megjelent a tőzsdén a kibocsátás, mint árú, ezt adják, veszik. Az azonban biztos, hogy napjainkra oly mértékben átformálta az ember a környezetét, hogy az már mérhető károsodást szenvedett.

Egyéb fonákság, mikor egy majd kéthetes klímakonferencia egy elit üdülőhelyen, annyi széndioxid kibocsátást eredményezett, mint 20.000 autó éves kibocsátása.