A bioelektrostimuláció (népi nevén biorezonancia) minden korosztály számára nagyon hatékony stresszoldó módszer, azonban nem helyettesíti a helyes életmódot, az orvosi diagnosztikát, a gyógyszereket, az orvosi kezeléseket.

Ma már szakemberek által bizonyított tény, hogy az ember napi 5 órát tud hatékony és eredményes munkát végezni. Ezt sem egyszerre. Rövidebb szünetekkel. 40 percenként,  10-15 perc aktív szünettel. A szünet viszont nem ücsörgést jelent, hanem valami teljesen mást, például mozgást, jó levegőt.

Első pillanatra úgy tűnik, a számítógépes munkahely minden veszély nélküli, hiszen csak ülünk az asztalnál, nézzük a színes monitort, a billentyűn gombokat nyomkodunk, illetve mozgatjuk az egeret. Még ma is sokan tekintik vágyaik csúcsának az ilyen munkahelyet.

Aki egy-két éven át, napi 8-10 órán át ilyen munkát végez, rájön, hogy nem is annyira ideális ez a környezet.

Ma már a számítógép okozta panaszoknak összefoglaló nevet is, adtak, rövidítve CRI (computer ralated injuries), magyarul számítógépes munkához kapcsolódó sérülések, panaszok.

Miről is van ilyenkor szó? Először is a napi több órás ülő munka, komoly kihívást jelent az emberi testnek (lép, máj, gyomor, stb.), az emberi gerincnek, illetve a mozgásszegény életmódot ritkán kompenzáljuk szabadidős aktív mozgással (keringési problémák). 

Másik nem elhanyagolható tényező a görnyedt testtartás, mely nyak-vállövi izmok, izületeknek a túlfeszítésével, nem megfelelő keringésével társul. A billentyűzet, illetve egér kezelése komoly izületi problémákat okozhat idővel.

A panaszokat még csak fokozza az e-szmog terheltség, illetve a pszichikai függőség, mely ingerültségben, fejfájásban, hideg végtagokban, rossz közérzetben nyilvánulhat meg. 

A fent felsoroltak mellett nem feledkezhetünk meg a különböző mértékű és fokozatú szemproblémákról sem.

Közismert, hogy a szemre a hagyományos, katódsugaras képernyők legnagyobb hátránya a sugárzás volt, azaz a fotonok keletkezésekor nemkívánatos, ugyanakkor láthatatlan sugárzás is keletkezik. Ennek csökkentésére különböző szűrőket helyeztek a monitor elé. Azonban az ilyen szűrők csökkentették a monitor fényerejét, így a felhasználó erősítette a fényerőt és a kontrasztot, hiszen nem látta megfelelően a monitort.

A katódsugaras képcsövek másik problémája a villódzás volt. Ha a képernyő képfrissítési frekvenciája 50Hz, akkor a kép villog, mely a szemnek, illetve magának az agynak komoly megterhelést, fizikai és pszichikai fáradságot jelent. Erre hamar megtalálták a megoldást, a képernyő képfrissítési frekvenciáját 60-75Hz-re emelve, eltűnt a villódzás.

A fenti problémákat alapul véve, illetve a katódsugaras monitor túl nagy fizikai méretének csökkentése céljából megjelent egy új technológia, az LCD monitor, mely lapos és nem sugároz.

Azonban már kezdjük megtapasztalni e monitor káros hatásait is. Ami a legnagyobb problémát okozza, a túl kontrasztos és túl világos kép. A természetellenesen erős és részletes, túl tökéletes kép zavarja mind az agyat, mind a szemet.

A szem anatómiáját tekintve a monitor milyenségétől függetlenül van még egy probléma, a folyamatos közeli fókuszálás, mely gyakran okoz szemfájdalmat, szemszárazságot, szúró érzést, homályos látást, csípő, égő érzést, könnyezést, stb.

A panaszok akkor fordulnak elő, ha túl sok ideig fókuszálunk a képernyőre, ennek következménye, hogy a szemünket folyamatos „munka” szemállásra késztetjük, holott a természetes „nyugalmi” szemállás, az a távolba látást jelenti. Szemeink a hétköznapi életben a kétszemes látás fenntartása érdekében a közeli munka, olvasás, írás, képernyő előtti munka során a „munka” szemállást veszik fel, ami egy gyengébb vegetatív idegrendszerrel rendelkező egyén számára hosszútávon fárasztó lehet. A folyamatok kompenzáló képességnek vannak határai, amin felül többet már nem tud kompenzálni a szervezet, és a fent említett panaszok jelentkezhetnek. Ezért fordulhat elő gyakran, hogy a hagyományos szemvizsgálat során, vagy semmilyen fénytörési hibát nem tudnak megállapítani (ilyenkor megállapítják, hogy dioptria nem szükséges, esetleg különféle fényszűrőket szoktak a dioptria nélküli szemüvegre ajánlani), vagy minimális fél-egy dioptriás szemüveg kerül felírásra. Aki már tapasztalta mindezt, az tudja, hogy a felírt szemüveg ideig-óráig enyhíti a panaszait, de a nehéz, fáradt szem, száraz szem, összetapadt szem érzést hosszútávon sem a szemüveg, sem a sokszor ajánlott műkönny nem igazán oldja meg. Ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy egy tartósabb szabadság után (mikor sikerül az idegrendszert rendesen „kipihentetni”), a látásunk minősége is észrevehetően javul.

A külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a dolgozók átlagos teljesítménye észrevehető módon javult, és ami a legszembetűnőbb változás, az a kollégák egymáshoz viszonyított kapcsolata, és a kommunikációja.