Mi a stressz és mi okozza

A stressz korunk egyik „divatos” civilizációs betegsége, azonban az a legfőbb gond, hogy nem egy egyszerű betegség, hanem fizikai betegségek elindítója.

Ma már egyre több ezzel foglalkozó kutató állítja, hogy civilizációs betegségeink feléért a stressz a felelős, míg a másik feléért a táplálkozás.

A legfőbb gond, hogy mindenki stresszes, egyszerűen senki sem vonhatja ki magát a stressz hatása alól, másfelől a stressz több ágon támad, hiszen egyszerre akár több „civilizációs” betegség forrása is tud lenni.

A stressz általában egy hasznos dolog, nélküle nem maradt volna fenn az élet. A stressz az addig egyébként alapjáraton működő szervezetet bizonyos mértékben felpörgeti, hogy bizonyos feladatokat jobban el tudjon látni. Például ha az ősember a medve elől futott, akkor a stressz hozzásegítette, hogy gyorsabban szaladjon, kevésbé fáradjon el, lába nem érezze annyira a sérüléseket, fájdalmakat, a szervezetben jobb legyen az oxigénellátás, tehát az egész szervezet egy felfokozott, felpörgött állapotban működjön. A veszély megszűntével a szervezet visszaállt nyugalmi állapotára.

Az emberi szervezetet példázva említhetjük meg a gépkocsi motorját. Ahhoz, hogy haladjunk, állandóan változtatnunk kell a motor fordulatszámát, ráadásul éppen a közlekedési viszonyoknak megfelelően, azonban éppen a motor fogyasztása és élettartama miatt úgy kapcsoljuk a sebességeket, hogy mindig a lehető legkisebb fordulatszámon működjön.

Ha állandóan tövig nyomjuk a gázt, és maximumon pörög a motor, akkor túl azon, hogy sokat fogyaszt, drasztikusan lecsökken az élettartama.

Ilyen az emberi szervezet is, ha egész nap stressz éri, és nem tud lenyugodni, akkor az állandó pörgés hamar kiégéshez vezet. A baj akkor kezdődött, mikor az emberi szervezet el kezdett többet pörögni, mint alapjáraton járni.

Napi stressz

Napjainkra a stressz forrása egyszerűen fogalmazva modern társadalmunk. Kezdve az életterünktől, folytatva az életvitelen át egészen saját életünkig.

Már az komoly kihívást jelent, hogy az életterünk túl kicsi, a városok túlzsúfoltak. Napi életünk folyását a pörgés, a gyorsaság kényszere alakítja. Bennünk van és vezet minket. Minden azonnal kell. Nem véletlen, hogy gyors autó kell, gyors motor, gyorsétterem, gyors áruház, gyors vonat és gyors repülő. Mekkora trauma a mai emberi szervezetnek, hogy miután ilyen felfokozottan várja a gyorsaságot, pont az ellenkezőjét kapja meg. Hiába gyors az autó, a városok zsúfoltak, haladni nem lehet. Reggel, délben, este több órás kocsisorok, néha már gyalog is egyszerűbb lenne. Még aki beletörődik is, az araszolásba, mert minden nap így telik egy-két órája, annak is borzalmas stressz, csak „lenyeli”. Ezzel teljesen hasonló módon lassú a vonatközlekedés is, illetve egy repülőút esetén 2-3 órát a reptéren kell tétlenkedni.

Általában a minket kiszolgáló eszközök gyorsak, de a használatuk lassú. Ez idegesítő.

Ilyen, mikor az áruházban fél órás sor áll a pénztár előtt, a gyorsétteremben szintén többet állunk sorban, mint maga az étkezés ideje. Egy termék megvásárlása pedig úgy történik, hogy ha ott helyben elvihető, akkor megvesszük, egyébként nem sokan mennek vissza érte három nap múlva.

Megfelelési kényszer

Másik napi jellemzőnk a megfelelési kényszer. Ez folyamatos nyomást jelent a bölcsőtől, a halálig. Meg kell felelni otthon és a munkahelyen, az élet minden percében. Aki nem felel meg a kialakított standardoknak, annak hamar „mennie” kell, legyen az akár munkahely, akár család.

Mivel nincsenek stabil kapcsolatok sem otthon, sem munkahelyen, és könnyű „lapátra” kerülni, ezért kialakul a bizonytalanság érzése, mely idővel állandósul és a létbizonytalanság érzetét kelti. A létbizonytalanság jellemzője, hogy információhiány miatt kiszámíthatatlan döntések születnek, melyek sokszor tévesek. Ha tévedünk, azt nem tűri el társadalmunk, mert csak tévedhetetlen emberek szükségesek mindenhol, így kezdünk hazudni, magyarázkodni. A hazugság legnagyobb baja nem az, hogy valaki mást becsapunk, hanem saját magunkat. Lehet, hogy annak, akinek hazudtunk semmit sem jelent, amit mondtunk, de magunknak egy újabb „fekete pont”.  Nem az Isten fog megbüntetni, amiért hazudunk, hanem saját szervezetünk. A sok-sok hazugság lelki traumát jelent, mely gyűlik, gyűlik és fizikai, szervi problémákat okoz. A szervi bajokat tünetileg kezelve nem oldódik meg semmi, az okot kell megszüntetni.

Stressz faktorok

Környezetünk tele van stressz faktorokkal. Az otthon töltött idő, mely a család összekovácsolására való és a pihenésre, általában szintén munkával telik és közben üzemel a televízió, ha kirándulunk, akkor szól a rádió. A reklámok pedig formálnak minket, alakítják viselkedésünket, gondolkodásunkat. A reklámok által az ember távvezérelt lesz, előbb-utóbb nem azt teszi, amit akar, hanem amit a külső elvárások ráerőltetnek. Ez akkor sikerül igazán, mikor az ember a külső elvárásokról azt hiszi, hogy mind a sajátja és ráadásul ez neki jó is.

Attól a perctől, ahogy minden külső elvárásnak meg akarunk felelni, teljesen feladtuk identitásunkat, már nem magunk vagyunk, hanem a külső környezet leképzése. Ezért is mondják, hogy amelyik gyerek minden tantárgyból kitűnő, és minden tanár kedvence, ott komoly problémák vannak, mert ő már nem rendelkezik saját identitással.

A társadalom olyan sok követelményt támaszt az ember felé, hogy mindennek megfelelni nem lehet. A szervezet igyekszik állandóan megfelelni, de nem sikerül. Ez a folyamatos kudarc a stresszt gerjeszti, hiszen jobban kell pörögni, jobban kell idomulni a környezethez, megfelelés vágyában, sosem elég, mindig rá kell tenni egy lapáttal.

A stressz „működése”

A szervezet a már említett okok miatt kibillen egyensúlyi állapotából, és próbál megfelelni az élet elvárásainak, több-kevesebb sikerrel. A szervezet jellemzője, hogy felfokozott helyzetekben, felfokozottan működik.

Például ha hullámvasútba ülünk, a szervezet érzi, hogy veszélyben van és fokozza működését, nő a vérnyomás, az oxigénfelvétel, az idegrendszer gyorsabban reagál, a szervezet arra készül, hogy túléljen egy számára kritikus helyzetet. Sokan éppen ezért élvezik az ilyen kihívásokat, mert lehet pörögni. Azzal kevesen foglalkoznak, hogy a túlzott pörgés, a hamarabbi kiégést jelent. Mint amikor utazunk, a távolság adott, az utazás ideje a gépkocsi sebességétől függ. Ha a táj szép, akkor érdemesebb lassan menni, esetleg megállni. Ha autópályán megyünk, akkor hamarabb odaérünk, de nem láttunk semmit. Azt kell eldönteni mi a cél, gyorsan odaérni, vagy élni, tapasztalni.

A szervezet a már említett okok miatt emelt fordulatszámmal működik, ezért fokozottan reagál a külső ingerekre, néha túlreagál dolgokat, ezt nevezik stresszes állapotnak. Megnyilvánulása az idegesség, az ingerlékenység, belsőleg azonban kialakul a hajlam a belső szervek betegségének kialakulásához. Ha körülnézünk a környezetünkben, láthatjuk, hogy az emberek általában feszültek, idegesek, mindenre felcsattannak, és kezd kihalni az udvariasság. Ez az emelt fordulatszámú működés ráteszi bélyegét az étkezés ritmusára is, illetve este hiába esünk be az ágyba éjfélre, a szervezet nem lassul le nyugalmi állapotára egy pillanat alatt, hanem csak 1-2 óra múltán. Addig nem is tudunk aludni.

A több éven át tartó stressz szorongáshoz, bizonytalansághoz vezet. A szorongás jellemzője, hogy nem tudjuk, hogy mitől, de valamitől tartunk.

Alvászavar

A stressz egyik jól érzékelhető következménye, az alvászavar.

A regeneráló alvás általában 7-9 órát jelent, ez változik minden ember saját adottságából fakadóan. Az alvás során vannak mély és felszínes ciklusok. Mindenki álmodik, de az álom csak akkor marad meg képi formában, ha közvetlenül utána felébredünk. Az álom jellemzője, hogy nagyon rövid lefolyású, de mi utólag az átélt eseményeket nagyon hosszúnak érzékeljük. Az alvásnak ez a ciklikussága biztosítja a szervezet megújulását, a regenerációt, ilyenkor telítődnek és kiegyenlítődnek a szervezet energiatartalékai, a felpörgött ritmusról visszaáll a normál állapotra.

Az Amerikai lakosság 90%-ának vannak legalább időnként alvási problémái, míg 50%-a évek óta rendszeresen nem alszik. Alvási problémát jelent, ha valaki órákon át nem tud elaludni, vagy éjjelenként rendszeresen felébred.

Az alvászavarnak vannak valós okai is, mint főleg a nőknél a ciklikus események, vagy a terhességhez kötődőek, illetve mindkét nemnél a betegségek miatt jelentkezők, azonban manapság dominánsan a stressz okoz komoly problémákat, valamint a szorongás, a félelem, és a következő napok teendőinek átgondolása. Ez utóbbi egyre jobban előtérbe kerül, mert olyan volumenű feladat gyűlik össze naponta, illetve a modern élet akkora, sokszor szinte megoldhatatlannak látszó feladathalmazt állít az emberek elé, hogy ennek a gondolata annyira felpörgeti az embert, hogy a szervezet egyszerűen nem tud aludni.

Komoly gondot jelent még az esti túltáplálkozás, hiszen egész nap nincs idő rá, aztán este, az egész napi ennivalót, egyben, rövid idő alatt megrágatlanul lenyomjuk a gyomorba, mely nem bír a feladattal, hiszen este 6 után már leáll az emésztés. Ilyenkor a puffadás, az élelmiszer rothadásának eredményeként majd szétveti a szervezetet. Másik gond, hogy a különböző élelmiszerekben található kémiai alkotóelemek (ízfokozók, adalékok, tömegnövelők, színezékek) gyakran kölcsönhatásba is lépnek egymással, a gyomor olyan lesz, mint egy kísérleti kémcső, kémia órán.

Az alvászavart megszüntetni gyógyszerrel, altatóval nem lehet. Ugyanakkor a folyamatosan rövid alvás a szervezet idő előtti öregedéséhez vezet, hiszen a regeneráció nem tud megvalósulni a kellő mértékben.

Az alvászavart a stressz csökkentésével, a lefekvés előtti megnyugvással, az esti vacsorák elhagyásával érhetjük el.

Este 8 után ne izgassuk magunkat fölöslegesen, ne nézzünk éjjeli híradót, hiszen az csak öldöklésről szól, katasztrófákról, a legkomolyabb akciófilm is csak esti mese egy híradóhoz képest. Inkább olvassunk, vagy a családdal közösen készüljünk a lefekvésre, testileg, lelkileg. Ha nem pörög agyunk lefekvéskor, akkor hamar el is fogunk aludni.

A stressz fizikai betegséget okoz

Kétezer évvel ezelőtt a Han dinasztia idején Kínában járt egy nyugati ember, Dharma, aki életét a keleti filozófia tanulmányozására fordította. Kutatásai eredményeként könyvet írt, melyben tapasztalata szerint, az ember mindennemű problémája idegrendszeréből fakad, és sokkal tovább élhetnénk, ha az idegrendszerünket „nyugton” tudnánk tartanai, azaz időnként le tudnánk nyugtatni.

A keleti életszemlélet része sok belső gyakorlat, mely kimondottan az idegrendszert nyugtatja. Nem is csoda, hogy azok a szerzetesek, akik így élnek, akkora életkort élnek meg, hogy igazából nem is tudni hány évesek.

Jelenleg betegségeink fele stressz eredetű, míg másik fele a helytelen táplálkozási szokásainkból fakad.

Meditáció (jelentése jelen lenni)

Egyre többen jönnek rá (bár tagadják, hogy van lélek, vagy bármi, ami materiális szempontból megfoghatatlan), hogy valamit tenni kell a szellemi, lelki kikapcsolódás érdekében.

Sokan és sokféleképpen igyekeznek meditációval elérni a szellemi kikapcsolódást. Vannak, akik órákat meditálnak, előre megtanult, saját gondolataik által vezérelt módon, mások szakértőkre bízzák az irányítást. Napi több óra meditáció után alkalmanként felvillanó fényekről számolnak be, illetve lelki nyugalomról. Mások vitatják, hogy ha gondolatilag vezérelve, előre megírt forgatókönyvet követnek a meditációs állapothoz, akkor mennyire „gondolatmentes” ez az állapot.

Egyre több kutató, akik megfigyeltek egyszerű törzseket, azok szokásait, illetve bioinformatikai módszerekkel elemezték a meditációk szervezetre gyakorolt hatásait, rájöttek, hogy az igazi meditáció egyszerűbb ennél, de mégis teljesen más. 

A meditáció az, amikor az ember csak úgy van. Egyszerűen részese a környezetének. Érzi azt, annak minden atomját. Fontos, hogy nem zár ki semmit a környezetből, azáltal, hogy csak egyvalamire irányítaná a figyelmét. Például, ha az ember kinn van a természetben, egyszerűen élvezze azt, ne mondja egyik virágra sem, hogy az milyen szép, mert ezzel a gondolattal kizárja a többit. Ne mondja egy felhőre, hogy milyen különleges, mert ezzel a gondolattal kizárja a többit. Egyszerre kell érzékelni a természet minden elemét, ahogy vibrál az egész. Érezni kell, hogy részese vagyunk a mindenségnek. Egyszerűen rá kell csodálkozni, át kell élni. Hiszen minden élőlény, vagy élettelen tárgy ugyanolyan atomokból épül fel, az atom szerkezet is ugyanaz. Az egyetlen különbség az, hogy az elektronok melyik pályákon keringenek, és hány darab van belőlük. Minden rezeg, minden vibrációként érezhető.

Ha az emberben tudatosul mindez, akkor néha eljön pár olyan perc, mikor nagyon érzi a környezetét, szinte meg tudná fogni az atomokat. Ilyenkor mintha lelassulna az idő és pár perc óráknak, tűnik. Ennek a pár percnek a szervezetre gyakorolt hatása óriási.

Hasonlóan lehet meditálni a legforgalmasabb és legzajosabb piactéren is. Nem kell beleavatkozni a dolgokba, nem kell semmit sem megítélni. Egyszerűen hagyni kell, hogy érezzük a környezetet, hogy átvegyük a rezgések hullámhosszait.

Mivel tudjuk a stressz szintünket csökkenteni?

Naponta menjünk ki a természetbe egy órát, sétáljuk, fussunk, lazítsunk, egészségi állapotunknak megfelelően, lassítsuk le gondolatainkat, éljünk a jelenben. Ne a múlttal foglalkozzunk, mert az már megváltoztathatatlan, ne a jövő felől aggódjunk, hanem legyünk ott, a jelenben.

A helyes útra való visszatalálásban nagy segítségünkre lehetnek a modern technika vívmányai, a biorezonanciás, otthon használható készülékek, melyek rendelkeznek relax, energia kiegyenlítő, áthangoló programokkal. Napi fél óra biorezonanciával töltött pihenés, kikapcsolódás, elősegíti, hogy ráhangolódjunk a jelenre, segít a tisztánlátásban, ezáltal könnyebben megbirkózunk napi stresszeinkkel, problémáinkkal, hiszen egy jól összehangolt, harmonikusan működő szervezet immunrendszere jobban meg tud birkózni a naponta előálló stresszes helyzetekkel. A készülékek technikai paramétereit tekintve érdemes olyan készülékeket használni, amelyek nem energiát, hőt bocsátanak ki, hanem informatikai szinten működnek. Az ilyen készülékeket kortól függetlenül mindenki használhatja, a különböző fém inplantátumok (protézisek) sem jelentenek kizáró okot. Hogy a fenti kritériumok teljesüljenek, a készülékek induktivitása ne legyen nagyobb, mint 10 mikroT (ezt a készülék hátán feltüntetik), hiszen ez a szint a szervezet jeleinek a szintje.