A BRT nem
helyettesíti a szakorvosi diagnózist
és kezeléseket!
GYIK – gyakran ismételt
kérdések
Az
állapotfelmérés és a kezelés között van kapcsolat?
Az
állapotfelmérés feltárja a hiányokat, többleteket, megmutatja mire
van a szervezetnek hajlandósága, mi az, a terület amiben a
leginkább hajlandó változtatni, és mi ezt a hajlandóságot
támogatjuk biorezonanciával a foglalkozások során. Ezért
elmondható, hogy a foglalkozások homeopátiás tartományban
történnek, energiaátadás nem történik, hő nem keletkezik.
Fémbeültetés, pacemaker, áldott állapot, stb. a felmerést, brt
foglalkozásokat nem zárják ki. Megjegyzés: a fenti állítás csak a
LIFE System, illetve MCC, Lenyo, Fractal készülékekre
vonatkozik
Lehet-e
mérés közben kezelni?
A
felmérés ideje alatt a technológiából adódóan (visszacsatolás),
visszakezelések történnek, harmonizáló folyamatok mennek végbe.
Vannak olyan készülékek, melyek egyben mérnek is, meg kezelő
funkciójuk is van. Az
Egészségcentrumban a két terület külön van választva, mindkettőre
külön műszerpark áll rendelkezésre.
Mit
tegyek, ha több terapeuta különböző megoldást javasol a
problémáimra?
Az,
hogy több terapeuta különböző megoldási javaslattal áll elő, ez
természetes, hiszen tudása és tapasztalata szerint mind más és más
aspektust helyez előtérbe. Fontos, hogy a páciens válasszon egy
terapeutát és az ő javaslatai szerint, vele mindent egyeztetve
cselekedjen. Általános tapasztalat, hogy azok a páciensek, akik
már „mindenhol” jártak, de „sehol sem jobb”, azok előbb önmagukkal
kell rendezzék ezt a pszichés helyzetet.
Lehet-e
rutinból alakítani a terápiát?
Nem.
A terápiában nincsenek protokollok. Ennek oka, hogy minden ember
különböző, illetve egy adott problémát sok különböző ok válthat
ki. Nincsenek monokauzális (egy ok miatti) problémák, hanem
multikauzális (több ok miatti) egyensúlyvesztések, ezért szükséges
kezelés előtt az állapotfelmérés.
A
páciens aktív résztvevője a terápiának?
Igen.
E nélkül a terápia hatástalan. Az élet nem működik, ha nem akarunk
benne részt venni, ugyanis az élő szervezetek, így az ember is
nyílt energetikai rendszer, állandó kölcsönhatásban van a
környezetével.
Milyen
hosszú ideig tart egy terápia?
Ez
egyénileg változó. Akut esetekben a terápia egy-két napig tart,
krónikus esetekben hónapokról kell beszélni. A kínai gyógyászat
szerint, ahány éve tart a probléma, annyi hónap szükséges a
javuláshoz, bár a tünetek már hamarabb enyhülnek. Általában
elmondható, hogy krónikus problémákkal legalább 10 foglalkozás
szükséges, ez 2,5-3 hónap időtartamot jelent, kéthetente, hetente
egy foglalkozást véve alapul. A legtöbb esetben ez a kezelésszám
elegendő ahhoz, hogy a szervezetben az egyensúly helyreálljon, és
hogy a blokkolt regenerációs folyamatok újra beinduljanak. Az
elért eredmények megtartása érdekében, illetve további javulás
elérésére, további szinten tartó foglalkozások javasoltak. Ezeknek
a szükségessége, sűrűsége az egyén regenerációs készségétől
függ.
Milyen
gyakran fordulnak elő kezdeti reakciók?
A
tapasztalatok szerint minden ötödik-hatodik páciens jelzi, hogy az
első egy-két hétben, állapotában hirtelen javulás vagy
rosszabbodás következik be. Ez a következő héten rendeződik.
Bizonyos páciensek az átlagosnál érzékenyebben reagálnak, így
egyfajta szubjektív „javulásként” élik meg a változásokat. Az is
előfordul, hogy a páciens még nincs felkészülve arra, hogy túl
sok, addig elfojtott érzelemmel, indulattal nézzen szembe, így
állapota rosszabbodásáról számol be.
Milyen
az egészség javulásának a menete?
Emelkedő
hullámvasúthoz hasonlítható, intenzív javulás után rövid
stagnálás, vagy enyhe visszaesés is tapasztalható, majd ugrásszerű
javulások.
Vannak-e
az alkalmazott terápiának mellékhatásai?
A
szó orvosi értelmében nincsenek mellékhatások, azonban ritkán
előfordulhat, hogy a páciens tünetei rosszabbodásáról számol be,
esetleg azok szélsőségesekké válnak. Ilyenkor a páciens lelki
túlérzékenységéről van szó, ilyenkor fontos kideríteni a
rosszabbodás okait, addig semmilyen további foglalkozásnak nincs
értelme.
Mi
az oka, ha a páciens nem tapasztal változást?
Érdemes
eldönteni, hogy a páciens nem érzi a változásokat, vagy azok
tényleg nem léteznek. Gyakran előfordul, hogy a páciens nem
tapasztal változást, ugyanakkor a környezet bővelkedik pozitív
visszajelzésekkel. Ilyen esetekben meg kall tanítani a pácienst,
hogy figyeljen saját magára, hogy tapasztalja meg a változásokat.
Amennyiben
tényleg nincs változás, akkor a páciens vagy olyan komoly
pszichikai blokkok alatt áll, melyek nem engedik érvényesülni a
terápiát, vagy rosszul lett kiválasztva a terápia (nem megfelelő
módszert alkalmaztak).
Hozzá
lehet-e szokni a terápiához?
Fizikailag
nem, azonban létezhet olyan páciens, akinél függőség alakul ki a
terapeuta irányába. Éppen ezért érdemes hosszabb terápia esetén
szüneteket beiktatni.
Van-e
olyan ember, akinek nem ajánlott a terápia?
Fizikai
kizáró ok nincs. Ha azonban a páciens nem tudja elfogadni a
terápiát, akkor erőltetni nem szabad, mert saját maga lesz a
javulás korlátja. Tilos a terápia alkalmazása olyanoknak, akik nem
értenek vele egyet.
Hogyan
befolyásolja a terápia a gyógyszerek szedését?
A
terápia pozitívan befolyásolja a gyógyszerek hasznosulását.
Gyakran tapasztaljuk a gyógyszerek mellékhatásainak a csökkenését,
ezek teljesen el is múlhatnak. Több hónapon keresztül tartó
kezelések után szakorvos ellenőrzése alatt bizonyos
gyógyszerek dózisa csökkenthető, vagy esetleg a későbbiekben
elhagyható.
Mindenki
szabadon fogyaszthat-e bármilyen táplálék
kiegészítőket?
Nem.
Mindenféleképpen érdemes előtte orvossal konzultálni, hiszen az
ártalmatlannak tűnő lucerna tabletta is, ha például valaki
vérhígító gyógyszert is szed, veszélyes lehet, fokozhatja a
vérzékenységi hajlamát. A legtöbb táplálék kiegészítő nem
hoemopátiás hatással bír, energiához juttatja a szervezetet.
Ilyenkor fitoterápiáról beszélünk, növényekkel való gyógyításról,
ez egy külön szakágazat a gyógyításban. Ebből orvos,
természetgyógyász szakvizsgát kell tegyen, ahhoz, hogy ebben a
jártasságát megszerezze. Éppen ezért nagyon veszélyes az
internetes honlapokon szörfözve, illetve natúr, bio polcokról
össze-vissza vásárolni mindenféle táplálék kiegészítőt és kontroll
nélkül többet is egyszerre fogyasztani. Gyakori jelenség, hogy
egy-egy biorezonanciaként hirdetett állapotfelmérés a
hiányállapotok felsorolása után 8-10 féle különböző táplálék
kiegészítő ajánlott fogyasztásában merül ki. Az ilyen magatartás
nem hogy etikátlan, de veszélyes is lehet.
Mi a
különbség a Voll féle rendszerek és a LIFE Módszer
között?
Az EAV
(elektroakupunktúra
Voll szerint)
Az
elnevezés időközben többször is megváltozott (dr. Voll-féle
elektroakupunktúra, Voll-féle gyógyszertesztelés =
Medikamententestung, Voll-féle
szervtesztelés = Organometrie nach Voll), de a rövidítés
megmaradt, és a nagy szakmai társaságok is így jelölik a módszert.
A múltban szintén a tesztelésre használt készülék, vagy a
készüléket gyártó cég nevével szokták emlegetni a módszert
(Vegateszt, Innomed, Pitterling, stb.), de itt mindig a dr. Voll
és munkatársai által kidolgozott elektromos vezetőképesség
méréséről van szó.
Az EAV
lényege
Az EAV tesztelésnél a
szervezet kisfeszültségű (általában U < 3V) egyenáramú
terhelésre adott reakcióját vizsgáljuk, amely mérésnél
topológiailag meghatározott alacsony bőrellenállású pontok
EAP és a referenciaelektród közötti vezetőképesség kerül
megállapításra. Ha az adott EAP (és az általa reprezentált
élettani egység) működése normális értéket mutat, ami legtöbbször
96 kQ, akkor a műszerben (a normalizálás után) az 50-es értéket
kapjuk eredményként. Ha valamilyen akut folyamat
következtében az adott EAP ellenállása lecsökken, úgy a
vezetőképessége megnő, és akkor a norma-értéknél magasabb értéket
kapunk. Ha viszont egy krónikus zavarzóna, tehát az
információs kapcsolatában károsodott terület kerül tesztelésre,
akkor ott a bőrellenállás növekedése következtében a
vezetőképesség szignifikáns csökkenését tapasztaljuk. A mért
értékek igen tág határok között mozoghatnak (« lkQ-lMQ), ezért a
mérőműszeren a normalizált értékeket tüntetik
fel.
Sajnos a
Voll-módszernek vannak bizonyos hátrányai is, mivel a hatékonyság
bizonyos dolgoktól függ. Ezek a
következők:
•
az alkalmazott nyomás
mértéke,
•
az alkalmazott nyomás
iránya és helye,
•
a bőr
nedvessége,
•
a páciens általános
vízellátottsági állapota
•
környezeti zavaró
tényezők (pl. elektroszmog)
Ebből a felsorolásból
is látszik, hogy az EAV megfelelő rutin nélkül, nem egyszerűen
végrehajtható állapotfelmérési módszer.
FEDT (Funkcionális
Elektrodinamikus Tesztelés)
Ez utóbbi elven
működik a LIFE bioinformációs tesztelő készülék, mellyel az
Egészsgcentrum rendelkezik. Ezezn készülék komoly áttörtést hozott
a műszeres tesztelésben, hiszen mindössze 5-6 perc alatt bő 7.000
anyagra, információra lehet vele megvizsgálni a pácienst, és
szervezetének elektromos reakcióiból az anyagcseréjét zavaró
ágensekre (stresszorok) következtetni. Az eljárást funkcionális
elektrodinamikai tesztelésnek (FEDT)
hívják, és több
hasonlósága mellett bizonyos dolgokban lényegesen különbözik
az EAV-tól.
FEDT
•
az egész szervezetre
vonatkozó, globális információt szolgáltat a felhasznált
tesztanyaggal kapcsolatban
•
az adaptációs
folyamatok dinamikájáról ad tájékoztatást, funkcionálisan sokkal
pontosabb osztályozásra van lehetőség
•
automatikus
mérésvégrehajtás egyszeri elektródfelhelyezés
után
•
nincs a végrehajtandó
mérés kinetikájából adódó hibaforrás
•
az elektródok alatt a
mérés egésze alatt változatlan a bőr nedvessége, ill. ha
változik, akkor minden elektród alatt
egyenletesen
•
az első tesztfázis
után egyértelmű, hogy alkalmazható-e a módszer vagy előkészítő
kezelésekre van szükség
•
a szervezet
anyagspecifikus adaptációs tendenciáinak mértékéből, a stresszorok
közvetlen osztályozása lehetséges
•
közvetlen
információkat szolgáltat a terápiás terv megalkotásához -
megtudjuk, milyen terápiás jeleket tud a szervezet
pillanatnyilag a legjobban hasznosítani
A bioinformatikai,
vagy bioregulációs tesztelési eljárásnál azt vizsgáljuk meg, hogy
milyen gyorsan és milyen kiegyensúlyozottan reagál a
szervezet az információra. Ahogy azt már előbb
megállapítottuk, a szervezet maga dönti el, hogy hol igényel
segítő beavatkozást. A di-agnosztának jól képzettnek kell lennie
és az alábbi tényezők elemzése alapján kell
döntenie.
•
Alkati
tényezők: öröklött, szerzett
•
Betegségi
tényezők: kialakult
(patogén állapot), kialakulásban lévő
(patogén ágens jelenléte)
•
Tranzit információk
valami, aminek a hatása alatt van éppen a
páciens
A diagnosztának
osztályozni kell a fent felsoroltakat, hogy vajon a mért értékek
milyen mértékben
reprezentálódnak a páciens pillanatnyi
állapotában? Átvette-e a betegséget, pl.
családtagtól
morfogenetikusan (gondolati síkon), vagy lappang-e benne éppen a
betegség információja? A pácienssel folytatott konzultáció
segít abban dönteni, hogy kialakult-e, vagy kialakulóban
van-e a betegség. Végül az is eldöntendő kérdés, hogy a
pillanatnyi állapot mennyire befolyásolja, pl. a fogorvosi
kezelés utáni állapot a mérésben szignifikánsan jelentkezhet.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a mérési adatok ellenére
hatalmas szerepe van (és marad) a diagnózist felállító
személy felkészültségének és tapasztalatának.