Az Egészségcentrumban használt LIFE biorezonanciás tesztelő készülék az első tesztfázis (1 perc) után egyértelmű választ ad arra, hogy az Ön állapotában alkalmazható-e a módszer az Ön tesztelésére, vagy előkészítő kezelé­sekre van szükség. Előfordulhat, hogy 10-15 perces előkezelésre van szükség ahhoz, hogy a tesztelés értékelhető legyen. Ilyen esetek például ha valaki feldúlt állapotban érkezik, nem evett egész nap, kevés folyadékot fogyasztott, erős fájdalmai vannak, nagyon sok gyógyszer szed, fogászati kezelés után érkezik, stb.

.

.

A BRT nem helyettesíti a szakorvosi diagnózist és kezeléseket!


GYIK – gyakran ismételt kérdések

Az állapotfelmérés és a kezelés között van kapcsolat?

Az állapotfelmérés feltárja a hiányokat, többleteket, megmutatja mire van a szervezetnek hajlandósága, mi az, a terület amiben a leginkább hajlandó változtatni, és mi ezt a hajlandóságot támogatjuk biorezonanciával a foglalkozások során. Ezért elmondható, hogy a foglalkozások homeopátiás tartományban történnek, energiaátadás nem történik, hő nem keletkezik. Fémbeültetés, pacemaker, áldott állapot, stb. a felmerést, brt foglalkozásokat nem zárják ki. Megjegyzés: a fenti állítás csak a LIFE System, illetve MCC, Lenyo, Fractal készülékekre vonatkozik 

Lehet-e mérés közben kezelni?

A felmérés ideje alatt a technológiából adódóan (visszacsatolás), visszakezelések történnek, harmonizáló folyamatok mennek végbe. Vannak olyan készülékek, melyek egyben mérnek is, meg kezelő funkciójuk is van.  Az Egészségcentrumban a két terület külön van választva, mindkettőre külön műszerpark áll rendelkezésre.

Mit tegyek, ha több terapeuta különböző megoldást javasol a problémáimra?

Az, hogy több terapeuta különböző megoldási javaslattal áll elő, ez természetes, hiszen tudása és tapasztalata szerint mind más és más aspektust helyez előtérbe. Fontos, hogy a páciens válasszon egy terapeutát és az ő javaslatai szerint, vele mindent egyeztetve cselekedjen. Általános tapasztalat, hogy azok a páciensek, akik már „mindenhol” jártak, de „sehol sem jobb”, azok előbb önmagukkal kell rendezzék ezt a pszichés helyzetet.

Lehet-e rutinból alakítani a terápiát?

Nem. A terápiában nincsenek protokollok. Ennek oka, hogy minden ember különböző, illetve egy adott problémát sok különböző ok válthat ki. Nincsenek monokauzális (egy ok miatti) problémák, hanem multikauzális (több ok miatti) egyensúlyvesztések, ezért szükséges kezelés előtt az állapotfelmérés.

A páciens aktív résztvevője a terápiának?

Igen. E nélkül a terápia hatástalan. Az élet nem működik, ha nem akarunk benne részt venni, ugyanis az élő szervezetek, így az ember is nyílt energetikai rendszer, állandó kölcsönhatásban van a környezetével.

Milyen hosszú ideig tart egy terápia?

Ez egyénileg változó. Akut esetekben a terápia egy-két napig tart, krónikus esetekben hónapokról kell beszélni. A kínai gyógyászat szerint, ahány éve tart a probléma, annyi hónap szükséges a javuláshoz, bár a tünetek már hamarabb enyhülnek. Általában elmondható, hogy krónikus problémákkal legalább 10 foglalkozás szükséges, ez 2,5-3 hónap időtartamot jelent, kéthetente, hetente egy foglalkozást véve alapul. A legtöbb esetben ez a kezelésszám elegendő ahhoz, hogy a szervezetben az egyensúly helyreálljon, és hogy a blokkolt regenerációs folyamatok újra beinduljanak. Az elért eredmények megtartása érdekében, illetve további javulás elérésére, további szinten tartó foglalkozások javasoltak. Ezeknek a szükségessége, sűrűsége az egyén regenerációs készségétől függ.

Milyen gyakran fordulnak elő kezdeti reakciók?

A tapasztalatok szerint minden ötödik-hatodik páciens jelzi, hogy az első egy-két hétben, állapotában hirtelen javulás vagy rosszabbodás következik be. Ez a következő héten rendeződik. Bizonyos páciensek az átlagosnál érzékenyebben reagálnak, így egyfajta szubjektív „javulásként” élik meg a változásokat. Az is előfordul, hogy a páciens még nincs felkészülve arra, hogy túl sok, addig elfojtott érzelemmel, indulattal nézzen szembe, így állapota rosszabbodásáról számol be.

Milyen az egészség javulásának a menete?

Emelkedő hullámvasúthoz hasonlítható, intenzív javulás után rövid stagnálás, vagy enyhe visszaesés is tapasztalható, majd ugrásszerű javulások.

Vannak-e az alkalmazott terápiának mellékhatásai?

A szó orvosi értelmében nincsenek mellékhatások, azonban ritkán előfordulhat, hogy a páciens tünetei rosszabbodásáról számol be, esetleg azok szélsőségesekké válnak. Ilyenkor a páciens lelki túlérzékenységéről van szó, ilyenkor fontos kideríteni a rosszabbodás okait, addig semmilyen további foglalkozásnak nincs értelme.

Mi az oka, ha a páciens nem tapasztal változást?

Érdemes eldönteni, hogy a páciens nem érzi a változásokat, vagy azok tényleg nem léteznek. Gyakran előfordul, hogy a páciens nem tapasztal változást, ugyanakkor a környezet bővelkedik pozitív visszajelzésekkel. Ilyen esetekben meg kall tanítani a pácienst, hogy figyeljen saját magára, hogy tapasztalja meg a változásokat.

Amennyiben tényleg nincs változás, akkor a páciens vagy olyan komoly pszichikai blokkok alatt áll, melyek nem engedik érvényesülni a terápiát, vagy rosszul lett kiválasztva a terápia (nem megfelelő módszert alkalmaztak).

Hozzá lehet-e szokni a terápiához?

Fizikailag nem, azonban létezhet olyan páciens, akinél függőség alakul ki a terapeuta irányába. Éppen ezért érdemes hosszabb terápia esetén szüneteket beiktatni.

Van-e olyan ember, akinek nem ajánlott a terápia?

Fizikai kizáró ok nincs. Ha azonban a páciens nem tudja elfogadni a terápiát, akkor erőltetni nem szabad, mert saját maga lesz a javulás korlátja. Tilos a terápia alkalmazása olyanoknak, akik nem értenek vele egyet.

Hogyan befolyásolja a terápia a gyógyszerek szedését?

A terápia pozitívan befolyásolja a gyógyszerek hasznosulását. Gyakran tapasztaljuk a gyógyszerek mellékhatásainak a csökkenését, ezek teljesen el is múlhatnak. Több hónapon keresztül tartó kezelések után szakorvos ellenőrzése alatt bizonyos gyógyszerek dózisa csökkenthető, vagy esetleg a későbbiekben elhagyható.

Mindenki szabadon fogyaszthat-e bármilyen táplálék kiegészítőket?

Nem. Mindenféleképpen érdemes előtte orvossal konzultálni, hiszen az ártalmatlannak tűnő lucerna tabletta is, ha például valaki vérhígító gyógyszert is szed, veszélyes lehet, fokozhatja a vérzékenységi hajlamát. A legtöbb táplálék kiegészítő nem hoemopátiás hatással bír, energiához juttatja a szervezetet. Ilyenkor fitoterápiáról beszélünk, növényekkel való gyógyításról, ez egy külön szakágazat a gyógyításban. Ebből orvos, természetgyógyász szakvizsgát kell tegyen, ahhoz, hogy ebben a jártasságát megszerezze. Éppen ezért nagyon veszélyes az internetes honlapokon szörfözve, illetve natúr, bio polcokról össze-vissza vásárolni mindenféle táplálék kiegészítőt és kontroll nélkül többet is egyszerre fogyasztani. Gyakori jelenség, hogy egy-egy biorezonanciaként hirdetett állapotfelmérés a hiányállapotok felsorolása után 8-10 féle különböző táplálék kiegészítő ajánlott fogyasztásában merül ki. Az ilyen magatartás nem hogy etikátlan, de veszélyes is lehet.

Mi a különbség a Voll féle rendszerek és a LIFE Módszer között?

Az EAV (elektroakupunktúra Voll szerint)

Az elnevezés időközben többször is megváltozott (dr. Voll-féle elektroakupunktúra, Voll-féle gyógyszertesztelés = Medikamententestung, Voll-féle szervtesztelés = Organometrie nach Voll), de a rövidítés megmaradt, és a nagy szakmai társaságok is így jelölik a módszert. A múltban szintén a tesztelésre használt készülék, vagy a készüléket gyártó cég nevével szokták emlegetni a módszert (Vegateszt, Innomed, Pitterling, stb.), de itt mindig a dr. Voll és munka­társai által kidolgozott elektromos vezetőképesség méréséről van szó.

Az EAV lényege

Az EAV tesztelésnél a szervezet kisfeszültségű (általában U < 3V) egyenáramú terhelésre adott reakcióját vizsgáljuk, amely mérésnél topológiailag meghatározott alacsony bőrellenál­lású pontok EAP és a referenciaelektród közötti vezetőképesség kerül megállapításra. Ha az adott EAP (és az általa reprezentált élettani egység) működése normális értéket mutat, ami legtöbbször 96 kQ, akkor a műszerben (a normalizálás után) az 50-es értéket kapjuk ered­ményként. Ha valamilyen akut folyamat következtében az adott EAP ellenállása lecsökken, úgy a vezetőképessége megnő, és akkor a norma-értéknél magasabb értéket kapunk. Ha vi­szont egy krónikus zavarzóna, tehát az információs kapcsolatában károsodott terület kerül tesztelésre, akkor ott a bőrellenállás növekedése következtében a vezetőképesség szignifikáns csökkenését tapasztaljuk. A mért értékek igen tág határok között mozoghatnak (« lkQ-lMQ), ezért a mérőműszeren a normalizált értékeket tüntetik fel.

Sajnos a Voll-módszernek vannak bizonyos hátrányai is, mivel a hatékonyság bizonyos dol­goktól függ. Ezek a következők:

•        az alkalmazott nyomás mértéke,

•        az alkalmazott nyomás iránya és helye,

•        a bőr nedvessége,

•        a páciens általános vízellátottsági állapota

•        környezeti zavaró tényezők (pl. elektroszmog)

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az EAV megfelelő rutin nélkül, nem egyszerűen végrehajtható állapotfelmérési módszer.

FEDT (Funkcionális Elektrodinamikus Tesztelés)

Ez utóbbi elven működik a LIFE bioinformációs tesztelő készülék, mellyel az Egészsgcentrum rendelkezik. Ezezn készülék komoly áttörtést hozott a műszeres tesztelésben, hiszen mindössze 5-6 perc alatt bő 7.000 anyagra, információra lehet vele megvizsgálni a pácienst, és szervezetének elektromos reakcióiból az anyagcseréjét zavaró ágensekre (stresszorok) következtetni. Az eljárást funkcionális elektrodi­namikai tesztelésnek (FEDT) hívják, és több hasonlósága mellett bizonyos dolgokban lénye­gesen különbözik az EAV-tól.

FEDT

•          az egész szervezetre vonatkozó, globális információt szolgáltat a felhasznált tesztanyaggal kapcsolatban

•          az adaptációs folyamatok dinamikájáról ad tájékoztatást, funkcionálisan sokkal pontosabb osztályozásra van lehetőség

•          automatikus mérésvégrehajtás egyszeri elektródfelhelyezés után

•          nincs a végrehajtandó mérés kinetikájából adódó hibaforrás

•          az elektródok alatt a mérés egésze alatt változatlan a bőr nedvessége, ill. ha válto­zik, akkor minden elektród alatt egyenletesen

•          az első tesztfázis után egyértelmű, hogy alkalmazható-e a módszer vagy előkészítő kezelé­sekre van szükség

•          a szervezet anyagspecifikus adaptációs tendenciáinak mértékéből, a stresszorok közvetlen osztályozása lehetséges

•          közvetlen információkat szolgáltat a terápiás terv megalkotásához - megtudjuk, milyen te­rápiás jeleket tud a szervezet pillanatnyilag a legjobban hasznosítani

A bioinformatikai, vagy bioregulációs tesztelési eljárásnál azt vizsgáljuk meg, hogy mi­lyen gyorsan és milyen kiegyensúlyozottan reagál a szervezet az információra. Ahogy azt már előbb megállapítottuk, a szervezet maga dönti el, hogy hol igényel segítő beavatkozást. A di-agnosztának jól képzettnek kell lennie és az alábbi tényezők elemzése alapján kell döntenie.

•          Alkati tényezők: öröklött, szerzett

•          Betegségi tényezők: kialakult (patogén állapot), kialakulásban lévő (patogén ágens jelenléte)

•          Tranzit információk valami, aminek a hatása alatt van éppen a páciens

A diagnosztának osztályozni kell a fent felsoroltakat, hogy vajon a mért értékek milyen mér­tékben reprezentálódnak a páciens pillanatnyi állapotában? Átvette-e a betegséget, pl. család­tagtól morfogenetikusan (gondolati síkon), vagy lappang-e benne éppen a betegség informáci­ója? A pácienssel folytatott konzultáció segít abban dönteni, hogy kialakult-e, vagy kialakuló­ban van-e a betegség. Végül az is eldöntendő kérdés, hogy a pillanatnyi állapot mennyire be­folyásolja, pl. a fogorvosi kezelés utáni állapot a mérésben szignifikánsan jelentkezhet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a mérési adatok ellenére hatalmas szerepe van (és ma­rad) a diagnózist felállító személy felkészültségének és tapasztalatának.