Ha megvizsgáljuk a szervezet élettani paramétereinek változását, azt tapasztaljuk, hogy azok nem statikusak. Az élet nem egy fénykép, hanem egy videó. Bármilyen paramétert is vizsgálunk (vérnyomás, vércukor, hormonszint, stb.) nem az érték maga a fontos, hanem a mintázat, ami szerint változik.

A mintázat azt jelenti, hogy a vérnyomás reggel ébredéskor más, mint napközben, és más, mint délután, de a tegnap reggeli és a ma reggeli érték hasonló, ha életritmusunk nem tért nagyon el a két nap.

Látható, hogy van egy ideális érték, ami körül oszcillál, illetve egy alsó és egy felső érték, amit nem lép túl. Ez a két szélső érték közötti terület, a szabályozási, regulációs tartomány.

Ez az egészséges szervezet jellemzője.

Amikor betegség kezdődik, megváltoznak a paraméterek, túlhaladják a szélső értékeket.

Betegség végeztével azonban visszaáll az eredeti egyensúly, azaz a pillanatnyi érték a szélső értékek között ingadozik, a szervezet szabályozási tartományában, az ideális érték körül.

Azonban vannak olyan pontok az életben, amikor új normálértékek alakulnak ki. Ezek legtöbbször életkorbeli fázisváltások, például a gyermekeke fejlődése.

Jól látható, hogy a fázisváltás, betegséghez hasonló tünetekkel kezdődik, azaz a paraméterek drasztikusan változnak, azonban egy felsőbb szinten, egy új normálérték körül stabilizálódnak. Az új normálértékhez, új szélsőértékek tartoznak és szervezet a működési paramétereit ebben a tartományban, szabályozza.

Könnyen belátható, hogy mekkora munka ez a gyerek szervezetének, mekkora erőforrásigénye van. Az erőforrás azt jelenti, hogy tápértékkel bíró élelmiszer, megfelelő pszichés környezet, a környezet megfelelő rezgései.

A gyerekek különösen érzékenyek a mesterséges élelmiszerekre, szennyezett levegőre és vízre, a pszichésen megterhelő környezetre, a mozgáshiányos életmódra és az elektroszmogra.

Ha nincsenek meg a szervezetben a szükséges erőforrások, a harmonizáló rezgések, akkor egyszerűen nem történnek meg megfelelő szinten a fázisváltások, azaz a gyerekek fejlődése nem megfelelő. Mit jelenet ez? Gyenge immunrendszert, melynek következménye az allergia, állandó betegségek, főleg ősszel, télen, tavasszal. A szervezetük idejekorán elsalakosodik, elsavasodik, és öregkori krónikus betegségekkel találkozunk már 15-20 éves korra, sőt esetenként hamarabb. Sajnos egyre gyakoribb az érettségi körül korban a cukorbetegség, magas vérnyomás, idegi eredetű betegségek, stb.

A legkomolyabb probléma az, mikor már néhány éves korban szinte mindenre allergiás a gyerek, szinte életképtelen környezetében.

A hosszú ideje fennálló gyulladásos betegségek funkcionális meddőséghez vezetnek. A statisztikák ezen a téren sem kecsegtetnek sok jóval.

A hosszan fennálló gyulladások elősegítik az öregedési folyamatokat is, és az azzal járó betegségeket.

Mindenki a legjobbat szeretné gyermekének. Óvjuk, védjük őket, de sajnos a modern világ „vívmányainak” negatív hatásai már gyermekkorban is egyre gyakrabban érezhetővé válnak (allergia, anyagcserezavarok, krónikus székrekedés, vagy hasmenés, állandósult fej és gyomorfájdalom, alvászavar, éjszakai bepisilés és pánikroham, a reggeli órákban tapasztalható indokolatlan fáradtság, napközbeni erőtlenség, gyengeség, iskolai teljesítőképesség romlása, hiperaktivitás, agresszív magatartás, stb.).